Elérhető háttérrendszerek
Jelenleg 16 különféle háttérrendszer érhető el az OpenLDAP disztribúciókba, és számos külső gyártótó kínál saját tárolót. A sztenderd háttérrendszerek nagyjából három kategóriába sorolhatók:
- Adattárolók – ezek ténylegesen adatot tárolnak
- back-bdb: az első tranzakciós háttérrendszer az OpenLDAPhoz, a BerkeleyDB-n alapul
- back-hdb: a back-bdb egy variánsa, amely teljesen hierarchikus és támogatja a részfa átnevezést
- back-ldif: egyszerű LDIF fájlokra alapul
- back-ndb: tranzakciós háttérrendszer, ami a MySQL NDB klaszter motorján alapul
- Proxy háttérrendszerek – ezek átjáróként szolgálnak más addattároló rendszerekhez
- back-ldap: egyszerű proxy más LDAP szerverekhez
- back-meta: proxy meta-könyvtár képeségekkel
- back-passwd: a Unix rendszer passwd and group adatait használja
- back-relay: átirányít más slapd hátérrendszerre (belül)
- back-sql: tetszőleges SQL adatbázishoz kapcsolódik
- Dinamikus háttérrendszerek – ezek menet közben állítják elő az adatokat
- back-config: slapd konfiguráció LDAP-on keresztül
- back-dnssrv: LDAP szerver keresése DNS-ben
- back-monitor: slapd statisztika LDAP-on keresztül
- back-null: a Unix /dev/null –hoz hasonló, tevékenység nélküli háttérrendszer
- back-perl: perl modult futtat az LDAP kérés megválaszolásához
- back-shell: shell szkriptet futtat az LDAP kérés megválaszolásához
- back-sock: átirányítja az LDAP kéréseket IPC-n keresztül más démonoknak (tettszőleges)
Néhány a régebbi OpenLDAP kiadásokban szereplő háttérendszer már nem használatos, például a back-ldbm, amit az eredeti UMich kódból örökölt, illetve a back-tcl, ami a back-perl és back-shell-hez hasonlóan TCL szkriptet futtatott. forrás: wiki